Elözö oldalra Barlangokhoz Kezdő oldalra


Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa
KISZ Nehézipari Miiszaki Egyetemi Bizottsága
Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat Ifjúsági Bizottsága

BEJÁRÁSI   ÚTMUTATÓ
a
Karszt   és   Barlangkutatók  I.  Országos  Tudományos Diákköri  Találkozója tanulmányútjaihoz
(Miskolc NME 1978.okt. 12.)

Szerkesztette:Lénárt  László 



Olasz József-Veres Lajos:A KIRÁLY-ZSOMBOLY (ISTVÁN-ZSOMBOLY,  ISTVÁNOLDALI-ZSOMBOLY BEJÁRÁSI ÚTMUTATÓJA

 


@@(alt)@@

Földrajzi  helye:

A barlang a Bükk-fennsík K-i peremén Lillafüred mellett, a Szinva-patak baloldalán lévő sziklás hegyoldalban nyílik a völgytalptól kb. 200 méterrel magasabban, kb. 525 m tengerszint felett.  /Pontos bemérés nem történt./
Bejárata nehezen megközelíthető helyen, egy 12 m mély 1-1,5 m  széles kürtő  felszínre szakadási  helyén található.

Történeti áttekintés:

Bár a viszonylag nagy átmérőjű, valószínűleg igen régen meglévő bejárati, aknát emberemlékezet óta ismerhették, publikált leírást csak 1932-ből ismerünk először. Ekkor  Kadic Ottokár tesz említést a magyar barlangkutatás állásáról szóló cikkében egy expedícióról, amely a bükki barlangok feltárására, megismerésére, feltérképezésére szolgált. Szt„István-zsomboly néven szerepel egy barlang a meglátogatottak között.
1937-ben Schönvinszky László a Bükk-hegység barlangjairól szóló cikkében rövid ismertetést közöl a zsombolyról. Eszerint "A Szt.István-zsomboly Lillafüred fölött a Szt.István lápa /591  m/ K-re néző szintjében található. Mintegy 36 m mélyre nyúlik le. Az első szép hengeres kürtő megtörve egy másik kürtőbe, illetve az alsó részén még több eltömődött kürtőbe kapcsolódik."
Kuchta Gyula; Ismerjük meg a barlangokat /Miskolc.1958/ című könyvében   40   m-ig említi meg Istvánoldali-zsomboly néven.
1959_es MKBT Évkönyvben mint István-zsomboly rövid ismertetés mellett 40 m-ig tesznek róla említést a Bükk-hg nevezetesebb barlangjai között.
1958-tól a barlangban Gyenge Lajos és a DVTK csoport dolgozott.
1970-től a NME TDK. KHSZCS  végzett és végez feltáró irányú  munkálatot a barlangban. Először az un. "régi  munkahelyen" dolgoztunk az aknarendszer legalján, majd a 3. számu munkahelynél sikerült az un. Tökgyalun keresztül  bejutni egy szép cseppköves 20  m   hosszú   terembe   /Király-terem/.
1971 áprilisában neveztük el a barlangot Király Lajosról, miskolci  hidrogeológusró1, az MHT Északmagyarországi Területi Szervezetének volt elnökéről, aki nagy szerepet játszott a  miskolci barlangkutatás fellendítésében.
A barlang jelenleg is a csoport hivatalos kutatási területe. Az itt folyó munkálataink minden részlegéről a kutatási jelentéseinkben  számolunk be.

Bejárási  útmutató

A barlangba egy tágas /l-2m   széles/ 12 m-es aknán ereszkedhetünk le, mely lefelé egyre szélesedek. Ezután  mintegy 5 m-es mászás után falétrán leereszkedve kisebb terembe érünk. /A  terem tulajdonképpen álfenék./ E teremből egy másik kürtő is indul felfelé, amelyen szintén kiérünk a felszínre - a bejárati nyilastól lejjebb 3 m –re. További utunk az álfenéktől mintegy 1,5 - 2 m-re lévő kicsiny lyukon át vezet (Szülőlyuk),  majd  8 -10 m -es cseppköves aknán mászhatunk - vagy ereszkedhetünk le. Leérve két irányba mehetünk tovább. Balra kis átbújás után egy magasba nyúló kürtő aljára érünk. /E kürtő tetején van az az  eltömődés, ami  fölött az előbb említett álfenék található./
I971. március 12-i csoport kutatási jelentésünk szerint a kürtőben lévő dugó megcsúszott és mintegy 8-10 m3 anyag esett ide az akna aljára, s az alatta  lévő  részt teljesen eltömte. A törmelék egy részét át kell depózni máshová, .hogy a további szakaszok újra járhatók legyenek. A bontás után egy faácsolat biztosítást épitettünk be., melyet 1974. októberében megerősítettünk.. Az ácsolat alján egy keskeny - azóta járhatóvá tett-  átbujás után érjük el az un, régi munkahelyet. A bontás egy nagy szelvényű, agyaggal teljes szelvényben kitöltött akna alján van. Csoportunk 1970-ben dolgozott itt.
Visszatérve a cseppköves akna aljához a másik irányban folytathatjuk utunkat. Mintegy 2 m-es függőleges mászás után érünk el a legnehezebb részhez, a Tökgyaluhoz.
Ez egy közel függőleges 3-4 m-es mászás felfelé. A járatban tovább haladva /Kályhacső/ egy terem tetejére érünk, ahonnan egy 13 m-es hágcsón ereszkedhetünk le utunk mélypontjához a Király-terembe. Vigyázat! A hágcsó megfelelő kikötése nem megoldott. Használjunk biztosítást !
A teremben mindenfelé elaggott sztalagmitok és sztalagtitok láthatók. /Érdekes, hogy a viszonylag nagy mennyiségű guanó már a terem feltárásakot is meg volt, tehát a denevérek más utón juthattak ide. Ennek kiderítésére füstölési kísérletet végeztünk /Majoros Zsuzsa 1971/ de sajnos nem sikerült a felszínen más kijáratot észlelni/.
Áthaladva a Király-termen, egy másik - közel merőleges irányú - terembe érünk. Jobbra egy agyaglejtőn felmászva találjuk a Vietnami-szifont.  Ez egy kb. 10-12 m hosszú 1/2- 1 m átmérőjű lépcsőzetesen lefelé haladó bontás agyagban. Nevét - az itt segédkező vietnami egyetemisták tiszteletére adtuk.
A két terem találkozásával szemben indul egy szépen oldott járatszakasz az un. Kút. Jelenleg csoportunk itt végzi a feltáró  munkát, eddig mintegy 15 m-es szakaszt bontottunk ki az agyagkitöltéséből. A Kút alján van a zsomboly legmélyebb pontja kb 43-44 m /Sajnos a bontási körülmények igen rosszak, hosszabb lenttartózkodás után a szűk járatban elfogy a levegő, a szellőztetés nem megoldott. A bontási anyag kiszállítása is egyre nehezebb./
A barlang bejárása gyakorlott mászónak nem okoz problémát. Kezdő mászóknak igen tanulságos és jó gyakorlási lehetőséget nyújt megfelelő biztosítás mellett. Csoportunk egyebek között mint tanbarlangot használja fel a zsomboly adta mászási lehetőségeket.

Szükséges felszerelés:

1 db 20-25 m kötél, vagy hágcsó a bejárati aknába
1 db 10 m -es kötél, vagy hágcsó a cseppköves aknába /kezdő mászóknak/
1 db 20 m -es biztosító kötél
A kötélen történő kimászáshoz felhasználható felszerelés 'kantyu.- prusik; karabiner/.

 


 

 

Elözö oldalra

Kezdő oldalra